Esett az eső, amikor reggel felébredtünk, de ez nem szegte kedvünket. Megreggeliztünk, aztán gondoltuk, csapunk egy jó kis bulit itthon. Apa be is rakta kedvenc koncert DVD-jét. Katának igen-igen tetszett a muzsika:
"Ha nagy leszek, én is megtanulok gitározni..."
Aztán Bebivel felkerekedtünk, és elmentünk vonatokat nézni a Délibe. Már a metrózás is nagy élmény volt, a vonatok meg mindig nagy haverok. Bencus nagy elánnal kalimpált a vágányok mellett, indította a szerelvényeket.
11 óra felé értünk haza, kicsit még játszottunk, aztán jött az ebéd. Katusbabus evett egy keveset, de aztán bedobta a törölközőt:
Délutánra szerencsére elállt az eső, és le tudtunk menni a játszótérre. Kata már nem volt annyira inaktív, mint szokott, mászott ide-oda, kergette a labdákat. Este aztán annyira fáradt volt - csak másfél órát aludt délután - hogy keservesen sírni kezdett, amikor a cumisüvegét kiitta, és csak akkor nyugodott meg, amikor leraktam. El is aludt egy szempillantás alatt...
