Egészen mostanáig azt hittük - minden jel erre utalt - hogy Katus nem lesz olyan vízinyuszi, mint Bencus. Ma viszont rácáfolt erre a kisasszony. Strandra mentünk az ikrekkel és anyukájukkal, 9 óra után már sorban álltunk a pénztárnál, hogy birtokba vegyük a medencéket. Katus először csak a medence szélén ücsörgött, aztán beljebb merészkedett, majd beleállt az úszógumiba. Végül pedig úszógumi nélkül hasra vágta magárt, lábát lebegtette a vízen, és hangosan kiabálta, hogy úszom! És tényleg. Érdekes módon nem zavarta, ha vizes lett az arca. Pár óra múlva már odáig jutottunk, hogy a vízen húztam ide-oda, miközben ő nevetve prüszkölte, hogy "mégegycce".
Bencus pedig felavatta az új búvárszemüveget és vízipipát. Szinte egész nap csak a fenekét láttam, meg a pipa kiálló részét, amint hol itt, hol ott bukkant fel a medencében.
Katus egészen háromnegyed 4-iga bírta. Akkor lemerült az elem, és miután a szeme konkrétan majdnem leragadt, miközben egy szendvicset falatozott, beleültettem a babakocsiba, toltam kb. 5 métert, és már aludt is. Egészen negyed 6-ig. Akkor felébredt, vigyorgott és közölte, hogy "Akajok pancsi". Mit tehettem? Mentünk.
Majdnem 7 óra volt már mire hazaértünk és hetek óta először nyolckor ágyban voltak mindketten, ráadásul egy hangjuk nem volt utána.
Na akkor most mindez képekben:
