Bencus szerencsére jobban van. Azért az éjszaka nem volt eseménytelen, éjfélkor átjött hozzánk, Zozi áthozta a szivacsmatracot, ott vert tanyát a kis pupák. Aztán háromkor megint keltünk, addigra felment a láza, de szerencsére levitte a Nurofen. Valamikor hajnalban fölmászott az ágyra, én meg le a matracra - kb. 1 méter 20! Így aludtunk reggelig. Katusmatus az egészből nem észlelt semmit, reggel fél hétkor ébredt.
A délelőtt jól telt, Bebi nem volt lázas, igaz étvágya nem volt, de a hangulat jó volt itthon. Anna és Petit olvastak a kanapén:
Bencus ropit rágcsált napközben. Először egy műanyagfigurás pohárba raktam neki, de aztán közölte velem, hogy inkább kilátós pohárba rakjam. "Az meg milyen? - kérdeztem. "Hát amiből kilátnak a ropik!" Így átraktam egy üveg pohárba a ropikat, hadd nézelődjenek kedvükre.
Ropievés és Annaéspeti után megmutatták, hogyan is kell együtt játszani- Na, azért ez egyenlőre nem állt másból, mint "Katus, várjál, megmutatom. Neeem, nee edd meg!"
Katus nem aludt délelőtt, és fél tizenkettőkor, amikor a padlizsánkrémet próbáltam belediktálni, konkrétan elaludt velem szemben az etetőszékben. Aludt is aztán 3 órát. Bebi is több mint kettőt, aztán folytatódott a móka-kacagás. Bebus alvás után lázasan ébredt, de szerencsére megint hatott a gyogyi.
Este fele, amikor apa már itthon volt, Katussal bevonultunk a gyerekszobába, és megmutatta, hogy ő - ellentétben a bátyjával - egyedül is tud játszani.
Egyik kedvenc játéka: vakdugó kihúzása a konektorból.
Másik kedvenc játék: műanyag ajtótámaszték rágása, illetve falhoz csapkodása.
Bohócnak magyarázás: öőŐ, eöő, váóó
Aztán vacsi után kidőlt:
