Amúgy nem töltünk minden hétvégét Biatorbágyon, de valahogy mindig úgy alakul, hogy amikor gép elé kerülök, hogy blogot írjak, ráadásul még fényképek is vannak, akkor mindig a biai eseményekről írok beszámolót.
Ebből már kitalálhattátok, hogy most sem lesz ez másképp. Az elmúlt hétvégén is meglátogattuk kedves "vidéki" barátainkat. Ezúttal az időjárás is velünk játszott, mert amíg az ország összes többi részén leszakadt az ég, addig Bián gyönyörűen sütött a nap és klassz meleg volt. Így felállítottunk a kertben egy nagy felfújhatós medencét - de nem ám olyan snassz mezeit, ez kérem szépen 2 részből állt, amiket egy csúszda kötött össze egymással - és kezdetét vehette az idei év első medencés bulija. Jól sikerült. A két nagyot - Bencét és Rékust - ki sem lehetett imádkozni a vízből, Katus meg Bulcsi annyira azért nem volt rákattanva a témára. Viszont délre annyira éhesek lettek, hogy hang nélkül nyomták befelé az ebédet. Mivel a nap tényleg nagyon sütött, próbáltuk rávenni őket, hogy maradjanak egy kicsit a házban, egy mesével sikerült is őket megvesztegetni. Katus viszont annyira kiütötte magát, hogy nagyjából 5 perc után elszenderedett a kanapén ülve.
