A nagy melegben különösebb programra nem futotta az erőnkből, így tegnap maradt a játszótér, meg a locsoló fölött rohangálás:
Katus pedig szokás szerint elücsörgött a fűben:
Aztán amikor Bebi már jól lehült, kitalálta, hogy fussunk. Kálmán bácsi persze vevő volt az ötletre, és lehozott neki egy stoppert. Belőlünk is sikerült hülyét csinálnia, és megfutatta az apját is meg engem is, persze időre.
Amikor elfáradt, és mentünk föl vacsizni, fürödni stb. akkor pedig Kálmán bácsihoz bújt, ő a legújabb haver.
Katus áll. Mindig, mindenhol. Kádban, pelenkázón, erkélyajtóban, kanapénál. Bárhol, bármeddig.
Ma pedig élményfürdőt csináltunk itthon, felfújtuk a pancsimedencét az erkélyre, délelőtt délután pancsiztak a lurkók. Sőt délután még fürdővendégeink is voltak, Lilkó jött el anyukájával meg apukájával. Hármasban is ment a pancsi, de persze az igazi buli akkor kezdődött, amikor Katababa elhagyta a medencét.
Bencus megjegyezte amikor elmentek Lilkóék, hogy "Édes a Lilkó, igazi kis Picimogyoró!" Márpedig ez nála a létező legnagyobb elismerés.
