Hát újra a fronton vagyok. Mármint a munka frontján. Nem mondom, hogy egyszerűek ezek a napok. Reggel már az indulás is elég kapkodós, mire felöltöztetjük a 2 gyereket, szakad rólunk a víz Zozival, ebből kifolyólag persze mindketten betegek vagyunk. Aztán indulás oviba, bölcsibe, munkába. Délután Katust elhozom 3-kor, felmegyünk a kövire, ott egy órát még elvagyunk, aztán megyünk Bencusért, majd haza. Itthon fáradt persze mindenki - Katusnak a bölcsihez kell szokni, nekem a munkához. Ráadásul Katus pocója nincs még teljesen rendben, ma például semmit sem evett a bölcsiben. Itthon azért sikerült belediktálni egy kis répát meg krumplit, inni azért iszik.
Szóval nehéz idők járnak mifelénk, de hát tudtuk, hogy nem lesz egyszerű a kezdet.
Íme még néhány kép, hétvégéről:
