Méltatlanul kevés szó esett az elmúlt hét nagy eseményéről, Bencus szülinapjáról. A nagyszabású ovis buli előtt természetesen családi körben is megünnepeltük, jól megajándékoztuk, körbe szeretgettük. Lejjebb majd találtok hozzá fényképeket is.
Katus időközben annyira jár már, hogy az utcán sem tűri, hogy kézben legyen, de még azt sem, hogyy fogjam a kezér séta közben. Hangos "nám" felkiáltással kitépi a kezét a kezemből, és "eliszkol". Van a lépcsőház előtt egy rács, amolyan sárlehúzó fajta. Na most Katus vagy tériszonyatos (Bencus szerint így mondjuk), vagy valami kattanása lehet fejben, ugyanis ő azon nem hajlandó keresztül menni, hanem szépen akkurátusan megkerüli reggel is, este is. Rá nem lépne semmi pénzért.
Aztán van egy új barátja is Katusnak. Puba. Puba egyébként álnéven Micimackóként ismert, de valódi nevét csak Katus előtt fedte fel. Pubának hívják. Nagyon jóban vannak, és bárhol felbukkan - szerencsére Puba igen népszerű a gyerekek körében - Katus nagy örömkiáltással üdvözli.
Másik nagy dolog az életünkben, hogy Bencus megtanult fütyülni. Kitartóan gyakorolt - de ezt most tényleg - hónapok óta próbálta, és most végre rájött, hogyan is kell. Lassan már dallamot is el tud fütyülni.
És akkor jöjjenek az elmaradt fényképek:
