Elért bennünket is a fiús szülők rémálma. Sejtettük már régóta, hogy így lesz, de mindig volt valami ok, amiért halogatni lehetett, hogy a fütyiletapadást megmutassuk a doktor bácsinak. De most, hogy szobatiszta, ráadásul nyár is van, nem tudtunk már mit kitalálni. Így ellátogattunk a Madarász utcai kórházba Kerényi doktor bácsihoz. Nagyon aranyos volt, annyira szimpi volt Bencének is, hogy minden további ellenvetés nélkül tolta le a gatyót és mutatta meg a fütyijét neki. Sajna az volt, amire számítottunk, így a jövő hét a kórházlátogatások jegyében fog eltelni. Hétfő labor: VÉRVÉTEL!!!, csütörtök aneszteziológus, és végül pénteken reggel apró kicsi altatásos beavatkozás, délután már mehetünk is haza. Egyenlőre inkább bele sem gondolok, hogyan beszélem rá a vérvételre, a többi szerintem nem lesz vészes. Magát a műtétet meg sem fogja érezni, mert kb. 2 percre elaltatják, és amikor felébred már túl is lesz rajta, más tészta persze, hogy utána kezdődik majd a tánc, a húzogatással, amikor még fájni fog. No, de ez a jövő zenéje, pánikoljunk akkor, ha már ott tartunk.

A kórházlátogatás után hazamentünk, bepakoltunk, és tűz le Egerszegre. Szerencsére mind a ketten olyan fáradtak voltak, hogy aludtak végig, mint a kisangyalok.

Délután aztán biciklizés nagyival, homokozás nagypapával, Katusnak szunyóka a pihenőszékben.

A káromkodás újabb fázisába értünk: Bencus ült a kádban, a vizet akarta kirázni a hajóból, ami nem sikerült elsőre, és Bencus mindezt egy bassza meggel reagálta le.

Szombat reggel kissé korán kezdődött a nap, a kakasok csak jelenthetnek nekem. Kata fél 5kor ébredt, szegényem a takonykór miatt nem aludt jól, de szerencsére fél 6 felé visszaaludt, persze 6kor megjelent Bencusdrága és indult a buli.

A délutáni alvás után kimentünk a játszótérre, Bencus homokozott, rohangált, mászókázott, még Katus is ült hintában, nagyon tetszett neki. Jobbára azért a fűben üldögélt kiflit rágcsálva.

 Este megint együtt fürödtek. Az egerszegi kád kicsit csúszósabb, mint az otthoni, úgyhogy többször mentem át vízimentőbe, amikor Katus víz alá került.A pici lány annyira fáradt volt, hogy meg sem nyekkent, amikor letettem, aludt is rögtön. Nem úgy Bencus, aki előadta a szokásos lefekvés utáni, kakilni kell, szomjas vagyok, félek a sötétben című jelenetet, aztán elaludt ő is.