Ha Egerszegen vagyunk, Bencus ki sem szakad a Nagyi fenekéből. Ma este lefekvés után kétszer jött még ki azzal, hogy "Nagyi, mikor mész már fürdeni és aludni?" Mert hogy ő addig nem tud aludni, amíg a nagyi nem alszik. Na ja.
Ma nyugis nap volt. Délelőtt bicikliztünk, Katus meg babakocsiban nyomult. Aztán délután hatalmas alvás, már Bebi részéről, mert Katababa háromnegyed órát aludt. Nagyon nyűgös volt, amikor felébredt, próbálkoztunk mindennel, mire végre megpróbáltuk megetetni. Mit gondolhatott addig magában?? "Hülyék vagytok ti? Nem akarok játszani a LEGO emberekkel, nem akarok nézelődni az ablakon, a seggemet sem kell cipelni, ÉHES VAGYÓÓÓÓÓK!" Amint bevágott egy jó kis papit egy almából, 2 barackból és 10 szem meggyből, elmúlt a nyűgösség, és nem is volt már álmos.
Alvás után játszótér, ahol egy másfél éves forma kiskölyök kiszemelte magának a Bencust. Fejére burogatta a homokot, először még némán tűrte a Bebi, de a végén elég csúnyán nézett már rá, és rákiabált, hogy "Hagyjál már engem békén!"
Katus megint füvezett, hintázott, meg elnézegette a többieket. Este aztán fürdés után vége volt, mint a botnak.
