Áll a baba, áll, mint a gyertyaszál... Igen, Katababa, ma Egerszegen ebéd után egyszer csak fogta magát, odakúszott a kanapéhoz, feltérdelt, és utána felállt. Nagy vigyorogva körülnézett, majd lehuppant a hátsó felére. Nagyon úgy néz ki tehát, hogy hiába várunk annyira a mászásra, nála marad a kúszás, aztán gondolom szépen lassan majd az álldogálásból el is indul.
Élménygazdag hétvége van mögöttünk. Pénteken délben elhoztuk Bencust a bölcsiből, aztán a kövin elbúcsúztattunk egy kollégát, majd indultunk Egerszegre. Bencus azért a kövin még lelopkodta a tortákról a marcipán meg csoki díszeket.
Szombaton vártuk a vihart, de szerencsére Egerszeget csak a széle érte, úgyhogy nem is volt vészes. Viszont az eső miatt nem tudtunk kimenni a lakásból, helyette volt bújócska. Bencussal feketepétereztünk is, egész jól lehet vele már játszani, eltekintve a kezdeti nehézségektől, hogy mindig ki volt, ha nem nála volt a feketepéter. :)
Ma délelőtt Katus kint matatott az előszobában, és egyszer csak a következő monológot hallottuk Bebitől: "Hát te meg úgy egyébként minek örülssz? Azt hiszed ügyes voltál? Hát nem voltál az." Történt ugyanis, hogy Katababa szokásához híven megtapsolta magát, amiért felült, és ezt az eseményt kommentálta Bencus így.
Hazafelé szerencsére aludtak mind a ketten, itthon pedig Anita jött látogatóba, ami mindig feldobja a hangulatot, főleg a Bebiét.
