Hazajöttünk tegnap délután. Fájó szívvel hagytuk ott Egerszeget, meg a nagyiékat, de hát elmúlt a nyár, a szabi. No de mielőtt depresszióba zuhannék, inkább vissza a tegnaphoz. Ádibaba és kedves szülei jöttek hozzánk, megköszöntötték Bencust. Kapott egy szuper igazi kis távcsövet, ha Bencuson múlott volna, azzal is alszik.
Azért örültek, hogy újra itthon vagyunk, Katus nagy lelkesen fedezte fel az egész lakást, immár mászva, hol van már a hason kúszás?
Anita is átjött, volt móka-kacagás.
Este viszonylag sima ügy volt a lefekvés és reggel csak háromnegyed 7kor kelt Benyó, Katus pedig negyed 8kor. Jó, hogy éppen most jönnek bele az alvásba, amikor kezdődik az ovi meg a bölcsi, és valamivel korábban kell majd kelni. De hát ez van...
