Bence szobafogságban volt ma délután, miután hazaértünk az oviból, meg a bevásárlásból. Hagyjuk inkább, hogy miért került oda, maradjunk a puszta ténynél, hogy ott volt. Régebben a legnagyobb bünti volt neki, ha nem jöhetett ki, és egyedül kellett játszania a szobában. Igen ám, de azóta van egy Katusunk, aki igen csak szolidáris a testvérével. Történt ugyanis, hogy amikor Katus levágta, hogy Bence a szobában van, ő is fogta magát és nagy kurjongatások közepette szépen bemászott hozzá. Nem telt bele sok idő, és hatalmas kacagásokat hallottunk a szobából. Bebi valamit bohóckodott, Katus meg a szoba közepén üldögélt a földön és jóízűen röhögött. (Nincs rá jobb szó, mert ugyanúgy röhög, olyan mély hangon, mint a Benyó.) Azt hiszem kénytelenek leszünk valami új büntit kitalálni, mert így nem hiszem, hogy túl sok ideje lett volna az őrizetesnek gondolkodnia azon, amit csinált... :)
Bölcsiben minden oké volt, 11-kor mentem érte, addig egészen jól el volt Katababa. Nagyon vicces, hogy jókedvűen játszik, mászkál, de amint meglát, hasra vágja magát, és elkezd sírni. Most vagy akkor esik le neki, hogy addig nem voltam ott, vagy előtör belőle a drámatagozat...
